Falusi pillanatkép

Ingoványos kísérleti ország Tusványoson

Mikor a csepegő felhők közül bekanyarodtunk Tusványosra, hamar rájöttünk, hogy ez Posványos, vagy inkább Ingoványos.

Így hát óvatosan keresgéltük, hova is léphetnénk, hogy nagyon ne sározódnánk be és ne kerüljünk összeütközésbe azokkal, akik utat keresve tolonganak Ingoványos túlzsúfolt, sült kolbász, körtöskalács és sörszagú világában, ott, ahol nagyok és kicsik rövidnadrágban is csak nagyokat mondanak és kicsit tesznek.  Mégis besározódnak azok is akik a keskeny utat keresik, a tisztább ösvényeket, még a legkisebbek is!

Ahogy az emberek és kivételezett autók tolongásában próbáltunk eligazodni Székelyföld láposodó fürdőjébe zsugorított kísérleti országban, megdöbbenve láttuk, hogy itt is minden fordítva működik.

Ugyanis, ahogy helyet kerestünk maguknak, máris szigorú figyelmeztetés mordult ránk:

„Figyelem!!! A faházak és sátrak közé/mellé sátrat szigorúan tilos felhúzni, ellenkező esetben a sátrak lebontásra kerülnek! A sátrat csakis a kijelölt sátortábor területére lehet felhúzni!!!”
Hm. Faházak és sátrak. Még itt is ez a posványos megkülönböztetés! Nincs mit keresnie a sátornak a faház mellett! 

De mit is akar mondani azzal, hogy „Ellenkező esetben”? Aha, ez a törvényhozók agyafúrt megfogalmazása! Ezek aztán értenek a nyelvtekeréshez! A naiv tehát, nem fogja felhúzni a sátrát a faház mellé, hanem átmegy oda né, ahol már egymás sátrába verik bé a szöget. Ott oszt` tüstént lebontják a sátrát a törvény értelmében. 

Kik? Azok, a sejtelmesek, akik azt kérdezték tőlem is, amikor a sátor-gombatenyészet közelébe léptem:
– Hol van a nyakába akasztott kötél a címkével, vagy a csuklójáról a bilincs?
– Istálló uram, - mondám én a szeppentéstől nyelvbotolva, - a szabad ajtó, sajtó képviselője volnék, néköm aztán szabad... itt az igazolványom.
– A fenét, kotródjék ki, ha nincs bilincs, nincs kilincs!
Odébb álltam hát, miközben az a fránya törvény kaparászott a fejemben. Ott van  ugyanis még az a záró rendelkezés: „Sátrat csakis a kijelölt sátortábor területére lehet felhúzni!!!”

Tehát, a sátras jöttmenteknek, hontalanoknak, bozg..., csakis a kijelölt helyen lehet táborozniuk. A kijelölt helyen. Mi ez? Koncentrációs tábor, vagy koncen-rációs gyakorlat? Önrendelkezés? Autógnómia? Hajjaj, ki látja át a politikát? 

Aztán a másik: „lehet felhúzni”. Lehet vagy nem lehet? Lehet, vagy szabad? Lehet felhúzni – így még fenyegetőbb, - morfondírozom. Fölöttébb gyanús, de egy biztos: itt, minden ellentmondó és ha valamit helyesen teszel, azért megbüntetnek! Milyen igaz ez, hümmögök, nem csak itt, hanem Ingoványoson kívül is.

Végül is úgy döntöttünk, sátrunkat nem húztuk fel, mert ha a faházak mellett nem szabad, és ha a kijelölt helyen próbálkozunk, akkor ott, akkor lebontják. Hát bontják bizony, az összes kijelölt helyen amit építettünk, bontják. A faházak már foglaltak,  valakik, míg mi oda voltunk, vagy éppen magunkon kívül voltunk, fürgébbek voltak, telelakták, teleszülték. Sátorozni meg nem tanácsos. Maradjunk, vagy menjünk inkább? De hova?
Ezeken tépelődve éppen a fősátor mellett kerülgettem a tyúkszemeket, amikor a közvetítőkocsik generátorainak zümmögése közepette, megütötte fülemet egy jól ismert hang, aki most ország-világ előtt beleköt az ó-rosszakba és visszakövetel! Nem hiszek a fülemnek, de hogy tévedés ne essék, máris ott látom az orrom előtt felirattal is megerősítve amit hallok:

„Magasfeszültség! Halálos veszedelem! Beszarábia Román föld!”

Tőkés kijelentése, miszerint Beszarbábia Romániához tartozik, rögvest felvillanyozta az egész román sajtót. Éppen ő álljon ki e dédelgetett álom mellett, erre nem számított senki! Az, hogy Tőkés visszasóhajtja a jó régi szovjet találmányt a Magyar Autognóm Tákolmányt, mely elhagyottan rozsdállik a nagy Ingoványosban 1965 óta, azt igen. De hogy megint ő legyen, aki nem csak az egykori antikommunista felfordulást hanem még ezt is megbolygatja... ez mégiscsak sokk! 

Szegény rövidlátók! Végre, Tőkés egy ügyes húzással nem csak Erdélyt, hanem Besz-Arábiát is egyszerre követeli vissza! Így senki sem vádolhatja azzal, hogy csak a magyarokért küzd elfogultan, hanem mint igazi eurpópaparlameni képviselő és alelnök, az ország minden fájó baját lelkén viseli.

Megvallom, nemcsak a politikus hangja lepett meg, hanem a fősátor előtt ágáló hivatalos popóval dagasztott póló: „Tusványos 2010. 10. Kávézás 11. Pálinkázás a Vállalkozói sátorban.” Hát itt válság oka: minden reggel 10-kor kávé, 11-kor pálinka! 

No, de nem volt sok időm a ködben gondolkodók fortyogásán szórakozni, mert mennem kellett a népesedést szorgalmazó sátor felé. 

Megdöbbentem. A szép dombocskán tomporuló sártorban bár népes volt az előadók és hallgatók csapata is, de sehol egy kamera, közvetítő kocsi, még egy ócska felvevő se volt, sehol. Pedig a tábori sajtóház egy házzal odébb volt. Sok mikrofon zsiráfkodott ugyan a szinte minden összmagyarvolt területek képviselői előtt, de csak arra szolgáltak, hogy jobban hallhassák, amit magukban beszélnek. Kellett is, mert a szomszédban nem a gyerek, hanem a pénzcsinálás csínját-bínját oktatták harsogva, amott pedig a sport üvöltött. 

A Népesedők ebben a konkurenciában, magukat buzdítgatták, mint mindig. 
Hát igen, de nekem van már hat gyermekem, azaz legyek csak a helyhez hű, egy gyermekem és öt lányom, miként a székelyek mondanák. 

Ahogy elnézem a feleségemet az öt férfi  meghívott szakértő között a mikrofon előtt, elgondolom, bizony jobb lenne, ha inkább az unokák emelgetésére vastagítaná tovább a derekát.

Kitettem hát szerény felvevőjét még szerényebb rádiónknak a hangszóró elé, kifeszítettem mellemet rádiónk pólójában, most én vagyok a média, na! Hátha meghallja még más is, hogy a népesedés sátrában a legtöbbet inkább a nemzet temetéséről kellet szólnia azoknak, akik a születésben feszengő jövőről akartak beszélni.

Summa sumakolarum, kiderült, hogy nemzeti családfánk állapota nem bíztató, száradófélben van. Olyan, amilyen a sátor mellett levő, száraz fatörzs, mely valaha reménykedve terjeszkedett, most fája java valamelyik betolakodó telepes házát tartja nyögve, vereséget szenvedett szolgai daccal, míg törzse itt arra még jó, hogy szebbé faragják rajta a halált. 

Faragják ugyan rajtunk a halált, de a gyökérben még élet van.

Míg odébb a kamerák és mikrofonok előtt királyok országokat osztanak szét, adnának, visszavennének, nem akarják tudni, hogy nemsokára mögéjük a korhadt öreg törzsek és a meg nem fogant és meg nem született alattvalók fognak vádlóként felsorakozni! 

De mégis van remény. Míg a megdöbbentő felméréseket a lopakodó este még sötétebbé tette és egy fiatal pár egymáshoz egyre közelebb húzódott, kiderült az is, hogy a legtöbb magyar mégis, sokgyermekes családot akar.

Ki segít nekik? 

Adorjáni László

Tusványos - Orbán Viktor: Magyarországot a tudás központjává kell tenni - tudósítás - AUDIO

21-ik alkalommal szervezték meg július 20-25-e között a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, a Tusványost, melynek idei mottója "Nyílt lapokkal". A helyszínen van Butyka Anna önkéntes munkatársunk, az ő tudósítása következik:


 

CoolTúra stoppoló verseny

2010. július 22.-én kezdetét vette a kolozsvári CoolTúra stoppoló verseny. A délelőtti sajtótájékoztatón ismét elhangzott: „úgy véljük, a program által sikerül Európa-szerte megismertetni az emberekkel az erdélyi kisebbség fogalmát, valamint véleménykutatást tartani Európa különböző nemzeteinek közemberei között.”

A programban négy csapat vesz részt, akik Kolozsvárról autóstoppal indulva, különböző próbákat végrehajtva Kelet – és Közép Európa városait bejárják.

A Krémes Gulyásleves csapatát Gál Zsuzsanna és Székely Noémi kolozsvári egyetemisták alkotják, kik a „még a jég hátán is megélünk” jelmondattal bemutatkozva útnak indultak.

A Pocakon Pöckölt Picike Pockok csapatát egy nagyváradi és egy kovásznai származású fiatal alkotja: Golyhó Tibor és Szabó Nóra.

A Do it Dávid (Türe) és Orsi (Kolozsvár) képviseletében szabadulni vágyik az otthoni unalomtól és mezőgazdasági munkáktól.

A Tahók is igéretesnek tűnik, hisz két jó barát alkotja: Takács-Zsolt István és Holovácskó Zsolt, kik csupán „barátok közt” jelszóval indulnak útnak.

A csapatok körülbelül 2800 km-t fognak összesen megtenni, minden kijelölt városban megállnak, ahol egy napot eltöltenek, és feladataikat végrehajtják. A 14 város összesen 54 feladatot rejt számukra.

A szurkolók szavazhatnak kedvelt csapatjukra a www.cooltura.kferadio.com honlapon, s egyúttal követhetik is, mi történik utazásuk során. 

Előzetes a Harangszó augusztusi első számából

A házasságról, családról, nemiségről szóló résszel befejeződik a Romániai Református Egyház bioetikai tanítását tartalmazó sorozat. Szintén a címoldalon olvasható Sándor Lajos vezércikke Pénzért mért imádság címen.

A Diaszpóra Alapítvány szervezésében egy hétig tartó gyülekezeti misszióra került sor a Fekete-Körös völgyében, kolozsvári teológiai hallgatók részvételével – számol be a Harangszó. A Gyülekezeti múltidéző című sorozat a belényesi gyülekezet történetét ismerteti, valamint összeállítást közöl Zsiskú János Belényesi-medencével kapcsolatos írásaiból.

 A Presbiter-oldal a hegyközi presbitertalálkozóról és az anyaországi presbiterszövetség debreceni konferenciájáról közöl tudósításokat.

A Húsz éve írtuk sorozatban Bottyán Gyula A templomépítő című írását közli újra a lap.

Királyhágómelléki sajtómúlt címen a két világháború közti egyházi kiadványokat ismerteti Radványi Károly a Mozaik-oldalon. Bemutatkozik a Confessio.ro nevű új keresztyén könyvesbolt, a Derűs percek rovatban pedig Csohány János újabb anekdotája olvasható.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja megrendelhető és megvásárolható a lelkészi hivatalokban. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com címen olvasható.

A gazdasági minisztérium mindig fontosnak tartotta a multinacionális cégekkel való kapcsolatot - interjú Borbély Károly államtitkárral - AUDIO

Július 2-án Marosfőre látogatott Borbély Károly gazdasági államtitkár. A "Benne vagyok a multiban" című előadás után beszélgettünk vele arról, hogy milyen gazdaságélénkítő programokra számíthatunk, melyek a gazdasági minisztérium prioritásai, hogyan viszonyul a minisztérium a multinacionális cégekhez:

Gábor

A lelkész és a politikus is a közélettel foglalkozik - interjú Sógor Csaba Európa Parlamenti képviselővel - AUDIO

Sógor Csaba Európa Parlamenti képviselő a következő interjúban tudósítónk kérdéseire válaszol, hogy lesz lelkészből politikus, hol kap a politikában Isten helyet, valamint aktuális politikai kérdésekről is beszélgettünk. Az interjú Marosfőn, 2010. július 3-án készült, a 7-ik EU Táborban:

Gábor

Az Agnus csapata bemutatkozik: Bogdán Zsolt színművész

  

Agnus naplónk legújabb sorozatában rádiónk munkatársaival ismerkedhetnek a látogatók.  


Szombaton, július 17-én, a ''Művészeink Világa'' rovatunk keretén belül Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, önkéntes munkatársunk beszélt magáról hallgatóinknak. A hanganyagot ezúttal blogunkról is meghallgathatják az érdeklődök.  

Fotó: Bíró István

Zsolt 2007 nyarán vállalt rádiónknál önkéntességet. Azóta majdhogynem hetente hallhatják őt az Agnus Rádió hullámhosszán.  Először, Richard Wurmbrand: Mélységekben járatta őket című könyvének felolvasására kértük meg. Egy esztendőn keresztül, péntekről-péntekre, fejezetenként közvetítettük a művet. A sorozat lejártakor, - 2008 őszén -  azzal a kéréssel fordultunk hozzá, hogy a Zsoltárok könyvéből olvasson fel. Azóta, heti rendszerességgel, ugyancsak péntekenként, 13 óra 30 perctől hallható egy-egy zsoltár. Múlt pénteken immár a 84.Zsoltár került sorra.  

Zsoltról elmondhatjuk, hogy az alkotás megszállottja. Beszédéből mindegyre kitűnik, mint ragadja magával a szenvedély; sosem langyos.  

Ő az, aki nem átall nyolcszor-tízszer is nekifutni egy szövegnek. Persze ezt csupán abból sejthetik hallgatóink, hogy hanganyagai a lehető legcizelláltabbak. Eláruljuk, hogy bemelegítésként gyakran a Vörös Rébék-et szavalja. S míg ő hosszasan rágja a szöveget, lelki szemeink előtt az a bizonyos varjú testet ölt. Nem ez a művészet lényege? Láttatni azt, ami nincsen ott. Tapinthatóvá tenni azt, ami testetlen. Valósággá kovácsolni a nem létezőt, s néha magu(n)kra ébreszteni a szunnyadót?!  

Ő az, akiről azt mondták hallgatóink, hogy átlényegülése révén - bennük - eret tép és húsba vág, mert ami a megformált, szövegbeli szereplőnek csak sajog, az már az őt hallgatónak vérezve fáj... 

De az őt néző is hasonlóképpen érezhet, hisz leggyakrabban előadásokon találkozhatunk vele. Ő a színpadon, mi a nézőtéren, de egy kötésben, együtt lélegezve. Érdemeit - természetesen a közönség és a rádióhallgatók legnagyobb elismerése és tisztelete mellett - leginkább a díjak és kitüntetések tükrözik. S, hogy csak néhányat említsünk ezek közül, - önkényességünkért előre is hallgatóink elnézését kérve:  

• 1999-ben EMKE díjban, 2000-ben a Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége Romániai Fiókjának Különdíjában részesült. 
• 2002-ben tehetségét Jászai Mari-díjjal ismerték el. 
• 2004-ben a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrend díjával tüntették ki, ugyanabban az évben megkapta a legjobb férfialakításért járó UNITER-díjat a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban nyújtott (fiatal) Faustus alakításáért.  
• 2005-ben elnyerte a legjobb férfi alakítás díját a Dallas Pashamende című film főszerepéért, az Aubagne-i Nemzetközi Filmfesztiválon.   
• 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki és ezek mellett számos alakítási különdíjban részesült.  
• 2009 –ben Bánffy Miklós Vándordíjat, 2010–ben Médiakiválóság-díjat adtak át neki.

  

Önöket pedig a mai napon megtiszteli azzal, hogy magáról mesél. Hisz a színész mögött is, a sok kitüntetés mögött is ember van, akinek ugyanúgy vannak egyszerű hétköznapjai, mint nekünk. Aki munkája, hivatása mellett ugyanúgy férj és családapa, mint bárki más. És, aki temérdek elfoglaltsága ellenére sosem mondott nemet, ha felkértük, hogy munkánkba besegítsen.  

Ferencz Amália összeállítását hallják: 

 

Következő munkatársunkat augusztus elsején, ''Vasárnapi beszélgetés'' rovatunk keretén belül mutatjuk be. A beszélgetést természetesen meglepetésnek szánjuk, így munkatársunk kilétét nem fedjük fel, önök viszont találgathatnak: egyik legrégebbi önkéntesünk, ő is hetente hallható az Agnus Rádióban. Közvetlenségével és spontaneitásával mindig ámulatba ejt; mondanivalójába egyformán szövi bele a témához illő, éppen eszébe jutó idézeteket és a véletlenül ejtett bakikat: ''ups! Leejtettem a  telefonom, elnézést...'', és ehhez hasonlók. Nemcsak a rádiózás - különösen az élő beszéd - , de a fotózás  mestere is. Rádiónk születésnapjainak alkalmával több ízben is meggyőződhettünk róla.  

Gyűjtés a széki földcsuszamlás áldozatai számára

(Fotó: Szabadság, Ördög I. Béla)

Gyűjtést szervez a Kolozsmonostori Református Egyházközség a széki földcsuszamlás károsultjai számára. Az egyházközség július 12-én presbiteri határozattal fogadta el, hogy a július 25-én, délelőtt 10 órától tartandó istentisztelet alkalmával összegyűlt perselypénzt a széki földcsuszamlás károsultjai részére utalják át. A Kolozsmonostori Református Egyházközség a Bucegi utca 4A szám alatt, a Minerva komplexum háta mögött található. Az istentiszteleti alkalomra várnak minden székről elszármazott személyt illetve minden adakozó kedvű embert. Aki nem tud az alkalomra eljutni, az adományát eljuttathatja az egyházközséghez hétközben is, adományokat az egyházközség irodájában lehet felajánlani. 

Körbe-karikázó Kolozsvár

...avagy Agnus naplónk legújabb sorozata, amelyben például, autók, füstköd, eldobott pillepalackok és olajszennyezés problémáira egyszerű megoldásokat ajánlunk!


Talán mindnyájunkkal előfordult már, hogy azt éreztük, kocogni vagy biciklizni kellene, de semmi kedvünk nem volt hozzá. Mindamellett, hogy jól tudjuk, egészségünk megőrzésének egyik feltétele a rendszeres mozgás. Nos, hogyha eddig sikerült kifogásokat találni: de ma nem is ettem csokoládét; ma rettenetesen nehéz napom volt, fáj tőle a fejem; múlt héten fél óra helyett másfelet edztem; majd holnap, amikor nem fúj a szél; nincs is felfújva a biciklim gumija...- és még sorolhatnám -, ezután, legalábbis a bringás részt - mi, Kolozsváriak - kifelejthetjük a listánkról. Akár napi rendszerességgel kölcsönözhetünk kerékpárt, ráadásul amiatt sem kell fájjon a fejünk, hogy csomagunkkal mi legyen. A kerákpárok fel vannak szerelve kosarakkal, amelyekben kényelmesen elfér akár egy kissebbfajta kiránduló hátizsák is. A hölgyek pedig ruhácskás-szoknyácskás nyári viseletben is tekerhetnek velük, lévén, hogy ezek egytől-egyig női biciklik. 

Szerkesztő: Ferencz Amália 

A bicikli történetéről itt olvashatnak: 

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/25248/1 

Végül pedig – humorkedvelők számára – egy idézet: 

"Ostort vagy ostortartót nem épen kell magunkkal vinnünk, mert a kutyák is kezdik már megszokni a kerékpárt, az alkalmatlankodó kuvaszokat pedig vagy a csöngettyü elijeszti, vagy egy-egy ügyesen alkalmazott rugás távol tartja." 

Korchmáros Kálmán dr.: Kerékpáros káté, Budapest, 1899 

Amália

Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem

Szilágyságba várják a diákokat

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség idén is megszervezi a Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet. A résztvevőket a Szilágyságba viszik, ahol Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon át a tövisháti táncokig sok élményben lehet részük. A rendezvényt szaktól függetlenül minden érdeklődő hallgatónak ajánlják.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség  hagyományos Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemének helyszíne ez alkalommal a Szilágyság, időpontja 2010. július 28 - augusztus 2. lesz. 

 

A tábor résztvevői az évek folyamán úgy az erdélyi, mint az anyaországi, és más elszakított területekről érkező fiatalok közül is kerültek ki. Nyári egyetemünket nemcsak néprajz, illetve a társadalomtudományok valamely ágának hallgatói figyelmébe ajánljuk, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a népi kultúra, a hagyományok, az épített örökség és a földrajzi látnivalók iránt. 

 

A KMDSZ a hat napi szállás, étkezés, utazás és programok ellenértékeként vendégeinek 40, a diákszövetség tagjainak 30 lejes benevezési díjat számol fel. (Átszámolt értéke kb. 2700/2100 forint, illetve 10/7 euró.) A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem elmúlt kilenc éve a tartalmas pihenésről és kikapcsolódásról, az érdekes előadásokról, a tábori hangulatról és kirándulásokról, valamint a népi értékek és magyar kultúra egyhetes leltározásáról szólt. Idén sem lesz másképp, a tizedik kiadás résztvevőit Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon keresztül a tövisháti táncokig több élménnyel is szórakoztatjuk majd. 

 

A jelentkezéshez a mellékelt regisztrációs ívet, valamint egy motivációs levelet kell legkésőbb 2010. július 19-ig, a következő címek valamelyikére eljuttatni: 

 

- titkarsag@kmdsz. ro 

- KMDSZ iroda, 400083 Kolozsvár/Cluj- Napoca, Petőfi Sándor/Avram Iancu utca, 21. sz. 

Személyes leadás esetén kérjük figyelembe venni, hogy a nyitvatartás ideje 10-15 óra. 

 

A helyek száma a jelentkezők függvényében korlátozott. A KMDSZ legkésőbb július 21-ig, telefonon értesíti az pályázókat.

Élménybeszámoló a 2009-2010-es tanév gyergyóhollói anyanyelv-oktatási tevékenységéről

      2009 őszén a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézete és a RMDSZ közreműködésével indulhatott be az anyanyelv oktatásának programja Hargita megye Gyergyóholló nevű településén. A falu magyar lakossága kisebbségben él, anyanyelvi iskolai oktatás évek óta nem volt. A kis magyar közösségből származó gyerekek az utcán is románul szóltak egymáshoz, hiszen az anyanyelv oktatásának hiánya miatt nekik már ez volt természetes, az iskolában is az állam nyelvén beszéltek, játszás közben is ezen a nyelven kommunikáltak egyszerűbben társaikkal. A helybeli felnőttek körében viszont megfogalmazódott az igény, hogy jó volna, ha a gyerekek magyarul is tanulnának írni, olvasni. Ennek érdekben született meg a hétvégi magyarórák gondolata. Egy helybeli elszánt, lelkes lakos, Csíki Irén indult el a RMDSZ és a tanfelügyelőség segítségét kérni a magyarórák ügyében. A kolozsvári Pedagógiai Intézet tanárnői közvetítették a harmadéves óvó-tanítóképzős, illetve magyar szakos hallgatók felé a tanítási lehetőséget. Így alakult ki a nyolctagú csapat: négy magyar szakos, két óvónő jelölt, és két tanítóképzős jelentkezett, akik két csoportba tömörülve jártak ki tanítani.

      A 2009-2010-es tanévben havonta egy-egy alkalommal voltunk a gyergyóhollói gyerekeknél, ahol alkalmanként tíz órában tanítottunk magyar nyelvet és irodalmat. Bántó Anita évfolyamtársnőm és én, Szabó Emília az V-XII. osztályosokat tanítottuk magyar nyelvre és irodalomra. A tanév kezdetén még a betűzgetés szintjén sem állott a csapat, nem ismerték a magyar ábécét. A betűk tanításával kezdtük el a nehéz, de csodálatos munkát. Később az olvasás és az írás gyakorlása is elkezdődhetett. A mesék világán keresztül közelítettük őket a magyar nyelvhez. Eleinte csak rövidebb terjedelmű mesékkel próbálkoztunk, és igazi közösségi élménynek számított az, hogy a történet végéhez érve mindenki elmondhatta: Sikerült, elolvastuk! Ezt követte az aktív pihenés, amikor közösen összefoglaltuk, miről olvastunk, kinek mi tetszett belőle. Érdekes beszélgetések alakultak ki, kedvenc jeleneteiket kis csoportokba tömörülve be is mutatták a gyerekek egymás előtt, és előttünk szerepelve tapsoltak az örömtől, ha mi is rájöttünk, hogy ők mit élveztek olyan nagyon az illető meséből. Így lépésenként araszolva lassan már irogattunk, először szavakat, majd teljes mondatokat, jellemzéseket, önálló gondolatokat vetettünk papírra. Néha rajz is illusztrálta a mesét, amit bizony körültekintő gonddal készítettek, és izgatottan írták a figurák, ábrák mellé, hogy itt a Királyfi szerepel, amott a kastély, az erdő fái közt ott az a szép megtermett fa bükkfa. Lassan felbátorodva fordultak hozzánk a különböző érdeklődési területeiknek megfelelő kérdéseikkel, mint például, hogy mondják magyarul ennek a jelenségnek, fának, virágnak, létezik-e a magyar nyelvben megfelelője ennek vagy annak a román nyelvű szólásnak, közmondásnak. Különösen élvezték a nyelvtörőket, versengtek, hogy ki tudja hibátlanul kimondani, elolvasni.

      Mikulás alkalmából kis ünnepet rendeztünk a közösségnek, a gyerekek a római katolikus templomban mutatták be, hogy már tudnak úgy szavalni és énekelni magyarul, hogy értik a verset, átérzik a közösen énekelt gyermekdalt.

      Az olvasás gyakorlása szempontjából is jónak bizonyult az a módszer, hogy minden alkalomra népmeséket vittünk magunkkal. Az írás gyakorlását különböző, a mesék tartalmára, az ünnepkörökre lebontott feladatlapokkal, pár szavas tollbamondásokkal, képeslapok készítésével valósítottuk meg. A karácsonyi vakációra már fogalmazás témákkal tértek haza, de senkit sem köteleztük a vakációs házi feladatok megoldására, csak lehetőségként terjesztettük ki, mivel sokan közülük a szabad idejükben kemény fizikai munkát végeztek otthon.

      Tavasszal áttértünk Fodor Sándor Csipike című kötetére, amelynek történeteit nagyon megkedvelték a gyerekek, az első Csipikéről szóló történet után kitértem arra, hogy ennek a mesének van folytatása, ők pedig lelkesen kérték, hogy akkor minden alkalomra hozzak még Csipikéből egy-egy részt.

      Az órák közti szünetekben a kedvenc elfoglaltságuk az volt, hogy jeleneteket mutattak be társaik előtt a már tanult művekből. Kedvelték a nyelvtörőket, szívesen tanultak szólásokat, közmondásokat, hogy utána a többieknek szünetben is felmondhassák Mindig több és több olvasmányt vittünk, mert sokan közülük a szünetben sem mentek ki (ha épp nem játszottunk valamit közösen), hanem a teremben maradva olvastak. Meglepődve rá is kérdeztem egyszer, hogy nem fáradtak el? A válasz az volt, hogy „Nem, inkább most bent maradok és megtanulok magyarul olvasni, mert később azt fogják hinni rólam, hogy román vagyok, ha magyarul sem írni, sem olvasni nem fogok tudni.”

      A húsvét alkalmából szintén verseket osztottam ki a csapatnak, a falu lakossága örömmel számolt be arról, hogy idén volt igazi locsolkodás, sőt olyan eset is volt, hogy a magyarórákra járó román anyanyelvű kisfiú édesapjával házról házra végiglátogatta a falubeli magyarokat, verset mondott és megöntözte a kislányokat, asszonyokat.

      Tanítónő  kollégáim arról számoltak be, hogy az ő csoportjuk is nehézkesen kezdte el a magyar nyelv tanulását, az elején még szavak szintjén tudták kifejezi gondolataikat, a betűk írása is folyton probléma volt, összekeverték a magyar és az ezzel párhuzamosan tanult román ábécé betűit. A tanév végére viszont jelentős fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Ezt bizonyítja a két felvétel is, amelyet a gyerekekről készítettek: ősszel még alig mertek megszólalni, nehézkesen beszéltek, sokan közülük csak törték a magyar nyelvet. Az utolsó órán készült felvételeken már szabadon beszéltek megadott témáról, véleményüknek is hangot adtak, magyar mondatokban fogalmaztak.

      Az óvodás csoport volt a kakukktojás. Itt számos magyarul egyáltalán nem értő gyerek is volt a csapatban, akit a szülők azért küldtek magyarórára, hogy ott sajátítsák el azt a nyelvet, amelyet ők nem értenek. Voltak olyanok is, akiknek a nagyszüleik még tudtak magyarul, szüleik viszont már nem sajátították el a nyelvet, így átadni sem tudták. Különösen nehéz feladattal szembesült az óvónő, fordítania, magyaráznia, játszania kellett egyszerre, hogy a figyelmüket is lekösse, meg is értsék, hogy éppen mi történik, és mindez még játékos, érdekes is legyen. A kicsiknél a versikék, énekek, rajzolással egybekötött beszélgetések bizonyultak hatásosnak. Eleinte a kis ovisok úgy motyogták a magyar szavakat, hogy kevesen értették, mit is mondnak, később, fokozatosan a folytonos fordítások, egymásnak elmondott magyarázatok, játékok révén kezdtek jelentősen fejlődni. A közös karácsony előtti ünnepi alkalmon már életükben először úgy szavaltak és énekeltek magyarul még a kis ovis csöppségek is, hogy értették, mi az, amit mondanak.

      Nagyon megható volt egy éven át folyamatosan együtt dolgozni, tanítani, nevelni őket, ugyanakkor számos tapasztalatot szerezni tőlük. Mind nagyon nehéz családi körülmények között élnek, sokuknak kell a család fenntartása érdekében a házi és mezei munkában dolgozni, sőt olykor felnőttek számára is megerőltető fizikai munkát végezniük. De ezek a terhek óriási erőt és rendíthetetlen kitartást is adnak nekik, mind szeretnének tanulni, még akkor is, ha tudják, hogy ez a lehetőség csak keveseknek adatik meg.

      Az évzáró ünnepség alkalmából, amelyre 2010. május 15-én került sor, oklevelekkel jutalmaztuk a gyerekeket. Az redezvényen jelen voltak a szülők, nagyszülők is. Sajnos a gyerekek nem lehettek mind jelen, voltak köztük olyanok is, akiket már kiküldtek a havasi tanyákra a pásztoroknak segédkezni, hogy a család élelemhez, és plusz jövedelemhez jusson. Ezeknek a gyerekeknek az jelentette a pihenést és kikapcsolódást, hogy havonta két alkalommal hétvégén nem kellett dolgozniuk, hanem eljöhettek a magyarórákra.

      Egy évig volt alkalmam a tanulásban segíteni őket, és ez az idő  hamar elröppent. Az utolsó találkozás, az évzáró alkalma előtt elkezdtem azon törni a fejem, hogy milyen jó volna, ha ezek a kedves, szerény, őszinte gyermekek továbbtanulhatnának, ha kapnának egy lehetőséget arra, hogy a nehéz sorsból kicsit kikászálódjanak, jobb világot is megtapasztaljanak. Demény Piroska tanárnő már korábban, a tanév folyamán felvetette annak lehetőségét, hogy a gyerekeket táboroztatni kellene. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium iskolalelkésze, Kónya Tibor tiszteletes úr, nagy örömmel fogadott engem, amikor a gyergyóhollói gyerekek táboroztatása ügyében felkerestem. Volt iskolám igazgatónője, Szőcs Ildikó igazgatóasszony is örömmel fogadott, amikor Bántó Anitával felkerestük és élményeikről beszámoltunk. Az igazgatónő egy új lehetőségről szólt: idéntől beindult a keresztszülő program, amelynek keretein belül számos magyarországi és külföldi vállalta fel azt, hogy egy-egy szegény sorsú gyerek iskoláztatásáról gondoskodik. Az évzáró alkalmával ezt az óriási lehetőséget is ismertethettem a gyerekekkel és szüleikkel. A záróünnepség utáni délután sok szülő látogatott el Csíki Irénke házához, hogy bővebben meséljek a keresztszülő programról. Tizenegy gyergyóhollói gyerek ősztől a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákja lesz. Az idei nyár pedig sokuk számára pihenés is lesz, nemcsak megterhelő fizikai munka.

Köszönöm szépen a kolozsvári Pedagógiai Intézet tanárnőinek, dr. Fóris-Ferenczi Rita és dr. Demény Piroska tanárnőknek, hogy felhívták figyelmünket erre a tanítási lehetőségre, hogy támogattak miket, tanácsokkal láttak el, és mellettük voltak. Köszönöm szépen Csíki Irénkének azt, hogy ötlete mellett kitartott, magánemberként el mert indulni a különböző szervekhez a program érdekében, és hogy minket otthonába csapatostól, a gyereksereggel együtt befogadott, pátyolgatott, biztatott. Nagyon szépen köszönöm Szőcs Ildikó igazgatónőnek, hogy a gyergyóhollói gyerekek számára helyeket biztosítottak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. 

Szabó Emília- III. éves magyar-német szakos hallgató

(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)

EU Tábor - megkezdődött - AUDIO

Tegnap megkezdődött az EU Tábor Marosfőn. A hely gyönyörű, az idő kellemes, annak ellenére, hogy tegnap is és ma is esett egy kicsit az eső. A hivatalos megnyitóra ma került sor, Kelemen Hunor kulturális miniszter nem volt jelen, kormányülésen van jelenleg, de jelen volt és felszólalt Magyari Levente, Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Bodó Barna, a Sapientia EMTE kolozsvári karának docense, aki Tonk Mártont helyettesítette, Bodor László, a MIÉRT elnöke, Széll Lőrinc, a Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke. Ezt követően áldásra került sor, Msgr Portik H. Kelemen pápai káplán, kanonok, gyergyói főesperes plébános és Bíró Sándor református lelkipásztor köszöntötték és adták áldásukat a táborozó fiatalokra.

Következzen egy rövid interjú, Borboly Csabát kérdeztük, hogy miért jó, hogy ezúttal Marosfőn tartják a hetedik EU Tábort:

Nem csak az lehet fontos, hogy hol tartják a tábort, hanem az is, hogy mi e témája, erről beszél Borboly Csaba:

Gábor

Tranzit napok július 1-3. között

TRANZIT DAYS – 2010 / ZILELE TRANZIT – 2010 / TRANZIT NAPOK - 2010

July 1-3 iulie / július 2010 

THURSDAY/JOI/CSÜTÖRTÖK, 1 
19:00

BOB COHEN – DI NAYE KAPELYE
Old Time Jewish Music From Not So Long Ago
Klezmer concert / koncert
+
Dancing room / Casa de dansuri / Táncház 
Ticket/bilet/jegy: 8 RON


FRIDAY/VINERI/PÉNTEK, 2 
17:00 
Prize winning films of the DIALËKTUS FESTIVAL
- European Documentary and Anthropological Film Festival
/ Filmele premiate ale festivalului DIALËKTUS / A DIALËKTUS fesztivál díjnyertes filmjei

Ticket/bilet/jegy: 8 RON


SATURDAY/SÂMBĂTĂ/SZOMBAT, 3 
19:00  
Open sky
Reception: music, visual projection, gastronomy
on the occasion of the re-opening of the renovated ceiling after 10 years

Recepţie: muzică, proiecţii vizuale, gastronomie
cu ocazia redeschiderii plafonului renovat al Casei după 10 ani

Állófogadás: zene, vetítés, gasztronómia
a Ház 10 év után újra látható felújított mennyezetének örömére


Organizer / Orgranizator / Szervező:
Tranzit Foundation / Fundația Tranzit / Tranzit Alapítvány
 Partner / Partener :
- Palantir Film Foundation for Visual Anthropology (Hungary)
-Jewish Community of Cluj / Comunitatea Evreilor din Cluj / Kolozsvári Zsidó Hitközség

Financial support / Suport financiar / Pénzügyi Támogató:
- Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
- Fundaţia Communitas Alapítvány
- Szülőföld Alap

Házaló Fazék - Natúr csirkemell

Házaló Fazék - Heti receptlesőben hallgatóinknál és olvasóinknál - Az Agnus rádió és Szabadság napilap közös rovata

Mivel egy nyugdíjas sokat nem mesélhet magáról, hacsak azt nem, hogy néha rövid a nap huszonnégy órája, ezért annyit mondok, hogy Feischmidt Mária vagyok, és hálás a szívem, mert több idő jut olyan tevékenységre vagy szolgálatra, amit szívesen végzek és lelkelm szerint való. De a háziasszonyi kötelességnek is eleget kell tennem, ezert a főzést sem lehet elhanyagolni, a mi most nyáron talán könnyebb. Bár a zöldség- és gyümölcsérés időszaka van, most egy aránylag könnyű, és könnyen elkészíthető húsételt ajánlok, a natúr csirkemellet.

Natúr csirkemell Feischmidt Mária receptje szerint 

Hozzávalók: 

• csirkemellfilé, 
• alma, 
• sajt, 
• olaj, 
• fűszerek (só, bors, pirospaprika)

Elkészítése: A csirkemell szeleteket megfűszerezzük, sózuk, borsozzuk, pirospaprikázzuk és kevés felforrósított olajon megforgatjuk és megpároljuk. Amikor megpuhul, körülbelül 25-30 perc alatt, tűzálló tálba helyezzük a hússzeleteket szépen, úgy, hogy addig előkészített almaszeleteket tehessünk rá. Odatöltjük a párolás után visszamaradt finom, rozsdabarna színű szaftot is. Az almára sajtot reszelünk, és előmelegített sütőbe tesszük, amíg a sajt elolvad és a hús finoman átmelegszik, ha közben kihűlt.

Előnye az, hogy vendégváráskor a húst előre el lehet készíteni, tálalás előtt ráhelyezzük az almászeleteket, a sajtot ráreszeljük és sütőbe felmelegítjük. Elkészítéséhez használhatunk disznóhúst is, köretként lehet krumplipüre, lehet zöldség, rizs, ki amit jónak lát. Mostanában rákaptunk az uborkasalátára, amit úgy készítünk, mint régen édesanyánktól megtanultuk: az uborkát megpucoljuk, megsózzuk, kicsavarjuk a levét és előre elkészített cukros-ecetes lébe tesszük, kis idő múlva kiszedjük, tejföllel összekeverjük, és zöld kaprot vágunk belé. De lehet ezt bármilyen más savanyúsággal tálalni.

A hús megpuhulásához 20-30 perc kell, utána meg 10 perc a sütőben. Az almaszeletek rátétele meg a sajtreszelés is 5 percnyi munka. 45-50 perc alatt elkészíthető.

Ez volt a Házaló Fazék első évadjának záró receptje. Ősztől újrakezdjük a receptek sugározását az Agnus rádióban, illetve közlésüket a Szabadság napilapban. Addig, a nyári hónapok alatt is gyűjtjük a finomságokat, ezért keressenek meg bennünket bátran! Eddigi Házaló Fazék vendégeink között meglepetést sorsolunk ki pénteken déli 12 óra 35 perckor az Agnus rádió (88,3 Fm) élő adásában. A rovat szerkesztői, Adorjáni Eszter és Kiss Gábor köszönik a közös főzéseket!

A recept ma reggel 6 óra 45 perckor hangzott el az Agnus rádióban, de megtalálható az Agnus blogon (http://agnusradio.blogspot.com) is.

Osszák meg másokkal is ötleteiket, az ínycsiklandozó finomságok elkészítési módját! Az Agnus rádió munkatársai ellátogatnak az Önök konyhájába!

A rádió postacíme: Kolozsvár, 400075, Ponorului utca 1. szám, de írhatnak elektronikus postacímükre is: agnusradio@gmail.com. Telefonon is hívhatják őket a 0264-441-968-as számon hétköznaponként reggel 6 és 8, valamint déli 12 és 3 óra között, továbbá mobilon a 0743-210-790 (Kiss Gábor) számon.